Az én világom
2024. március 28., csütörtök
2024. március 27., szerda
Színházi világnapra - március 27.
A Nemzetközi Színházi Intézet 1961 júniusi bécsi közgyűlésén negyven ország küldötte elhatározta, hogy ezentúl színházi világnapot tartanak. A Párizsban működő Nemzetek Színházát 1957. március 27-én nyitották meg, ennek emlékére választották a március 27-ét. 1988 óta minden országban nemzeti üzenettel is köszöntik e napot.
Az első kőszínház hazánkban, amelyben magyar nyelven adtak elő Kolozsvárott épült, utána Miskolcon, majd Balatonfüreden. Ez utóbbi építésének ötlete romantikus körülmények között született. Kisfaludy Sándor 1830 júliusában társaságával a Nagyvendéglő előtt üldögélt. A nemzeti színészetről beszélgettek, keservesen emlegetve, hogy a német színész palotában játszik, a magyar meg ólban kucorog és nincs hová a fejét lehajtania. Egy Szilágyi nevű színész éppen arra haladt, amikor meghallotta, hogy miről beszélget a társaság. Megállt és bekapcsolódott a beszélgetésbe: –Dehogy nincs helye a magyar színésznek, tekintetes uraim. Van bizony, nekem is, éjszakánként ott van a helyem ama szép iharfa alatt. Egy derék füredi jobbágy adott alám egy vetett szalmát. Jó hely az! Ha meg esik, elalszom a kocsmában az asztalon.
–Ezzel megemelte széles karimájú kalapját és továbbment. Ez a jelenet is hozzájárult, hogy Kisfaludy – Eötvös Károly szavaival élve – „hazafiúi mérges fájdalmában” felszólította Füred, majd a Dunántúl lakóit egy játékszín létrehozására. Mivel rövidesen híre jött, hogy a bécsi Udvarnak nem tetszik az ötlet, a lelkesedés még magasabbra hágott. Hamarosan összegyűlt a tizenkétezer pengőforint, amelyre szükség volt a színház megépítéséhez. E mellett például a környékbeli jobbágyok száz igás és ezer gyalog napszámot ajánlottak fel. Az Esterházy-uradalom arácsi téglaégetőjének első darabjait a színházba szállították. Kisjókai Szabó István komáromi kereskedő hatvanezer zsindelyt ajánlott fel, és szállított le saját költségén Füredre. A mindössze egy év alatt felépített épület dór homlokzatát „Hazafiság a nemzetiségnek” felirat ékesítette. Az évek folyamán Dérynét, Kántornét, Lendvayt és Megyerit is hallhatta a mindig lelkes publikum.
(Ez az írásom 1998. március 26-én A Veszprémi 7 Napban jelent meg.)
Néhány idézet a színház világából:
Bertolt Brecht: „Az olyan színház, amelyben nem szabad nevetni, olyan színház, amelyen nevetni kell. A humortalan emberek nevetségesek”.
Jules Renard (1864–1910. francia regény- és drámaíró): „A színházban életet, az életben színházat akarunk”.
Petronius: „Az egész világ színházasdit játszik”.
Cervantes: „… nem szükséges, hogy a színpadi ember igaz legyen, elég, ha a valóság látszatát kelti, mint maga a színművészet is”.
Humor a színház világából:
Humor a színház világából:
Színésznövendék meséli az apjának: –A vizsgadarabomban igen
nehéz szerepem lesz. Egy olyan férfit kell játszanom, aki 20 éve nős.
Mire az apja: –Legközelebb olyan szerepet válassz, amiben meg is szólalhatsz!
Mire az apja: –Legközelebb olyan szerepet válassz, amiben meg is szólalhatsz!
II. Rákóczi Ferenc születésnapjára - 1676. március 27.
II. Rákóczi Ferenc (Borsi, 1676. március 27. – Rodostó, 1735. április 8.) a Rákóczi-szabadságharc vezetője, Magyarország vezérlő fejedelme, erdélyi fejedelem.
Neve szorosan összefügg az általa 1703-ban indított második kuruc szabadságharccal, mely révén Magyarország teljes függetlenségét kívánta visszaszerezni, hogy a Habsburg Birodalomtól független állammá váljék. E célnak megfelelően választották Erdély és Magyarország fejedelmévé. Az országban egyedül neki volt lehetősége nemzetközileg is elismert vezetővé válnia, mivel Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem leszármazottja volt, azonkívül dédapja és nagyapja I. Rákóczi György és II. Rákóczi György, továbbá apja, I. Rákóczi Ferenc is erdélyi fejedelmek voltak, akik szövetségben harcoltak a franciákkal, svédekkel, lengyelekkel.
Engem valami különleges vonzalom köt a vezérlő fejedelemhez, anyám mellett ő volt a példaképem. Sárospatakon, a Rákócziak ősi fészkében. éltem kisgyerekként A Rákóczi Gimnázium udvarán laktunk (apám ott volt tanár), minden nap többször láttam a fejedelem szobrát, hallottam a nevét. A közeli bodrogparti strandon pedig szinte ránknehezedett a vár, nyári estéken gyakran volt hallható a templomtoronyból szóló tárogatószó. Ifjú koromban Miskolcon éltem. Gyakran haladtam át a Sötétkapu alatt, mellette volt Rákóczi emléktáblája, hiszen egy egész telet töltött itt. A véletlen úgy hozta, hogy a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem történelem szakán szóbeli tételként a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcot húztam. Felnőttként harminc évig éltem Veszprémben, és gyakran jártam a Balaton partján útban Budapest vagy Siófok felé, vagy csak kirándulgatni, fürdeni. Ha túlzottan nem siettem, minden esetben megálltam Balatonakarattyán a fejedelem fájánál tisztelegni.
A Panoráma Könyvkiadó 2003-ban a második kuruc szabadságharc kezdete alkalmából II. Rákóczi Ferenc élete és szabadságharca a bélyegek tükrében címmel megjelentette könyvemet igazi reprezentatív kiadásban. Különböző újságokba, folyóiratokba is rendszeresen megjelentek írásaim a fejedelemről. Ebből mellékelem a Nők Lapjában 2003. október 29-én megjelent cikkem:
2024. március 26., kedd
Az alkohol - alulnézetben
Baconös burgonyatallér
Látásjavítás vörösborral?
A legújabb
ajánlás szerint a vörösbor a szem őre, mert segít megelőzni a korral járó
szembetegségeket egy vezető sebész szerint. A rezveratrol nevű antioxidáns a
szőlőszemek hájéban található, s képes lassítani az időskori látásromlást a
szem izmainak erősítésével.
A szemizmok
gyengülése, valamint a látószerv vérereinek növekedése eredményezi azt, hogy az
idő múlásával egyre inkább szükségessé válhat a szemüveg viselése. Emellett
viszont a cukorbetegség is lehet a látásromlás oka.
– A rezveratrol a szőlőben és a
vörösborban található, mely képes a korral járó makuladegeneráció megelőzésére.
A feltételezések szerint meg tudja állítani a kontollálatlan érnövekedést is.
Diabéteszes retionopátia esetén ugyancsak hatékony.
Ám nem a bor
az egyetlen táplálkozási tényező, ami javíthatja a látást. A kel, a brokkoli és
a spenót például luteint tartalmaz, amely szintén erősít bizonyos szemizmokat.
Az
A-, C- és E-vitaminban, illetve luteinben, zeaxanthinban és esszenciális
zsírsavakban gazdag étrend is véd a szembetegségek ellen, ami az élénk színű
gyümölcsökről és zöldségekről szintén elmondható, úgymint a kukoricáról, a
narancssárga paprikáról, a mandarinról és a narancsról.
(Forrás: Borászportál - MediPress
2014. február 18.)
Kempelen Farkas zseniális feltaláló halálának évfordulójára - 1804. március 26.
Kempelen Farkas (Pozsony, 1734. január 23. – Bécs, 1804. március 26.) ír származású magyar tudós, sokoldalú tehetség. A bevándorló szülők gyermeke tanulmányait szülővárosában, majd Győrben, Bécsben és Rómában végezte. Filozófiát, jogot tanult, a rézmetszést gyakorolta, de a matematika és a fizika is érdekelte. Bécsben tanult jogot és filozófiát, majd ugyanitt tisztviselőként kezdett el dolgozni. 1767-ben mint a magyarországi Bácska telepítési kormánybiztosa, betelepítette a néptelenné vált területeket, selyemgyárakat létesített, faluközösségeket szervezett. 1770 táján – elsőként a világon – beszélőgépeket szerkesztett, melyek a belenyomott levegőt az emberi hanghoz hasonló levegőrezgésekké alakították át. Az egyetlen megmaradt példány ma a müncheni Deutsches Museumban van. Tanulmánya az emberi beszédről a modern fonetikai kutatások megalapozója (Mechanismus der menschlichen Sprache nebst der Beschreibung seiner sprechenden Maschine. Wien, 1791.).
Újabb találmányát, a gőzkondenzátorral tervezett gőzgépet a bécsi Stubentornál állították fel. Buda vízellátásának javítására vízemelőt tervezett két szivattyúval. A Duna partján fúrt kutakból a mai Várbazár helyén felállított lóhajtásos szivattyúk húzták fel a vizet. Kempelen megszerkesztette a gőzturbina ősét, és 1788-ban benyújtotta találmányát II. József császárhoz.
Leghíresebb találmánya a sakkozógép, melyet 1769-ben készített. A Török néven híressé vált gépben állítólag egy ember is el volt rejtve. De ez a találmány újszerűségéből keveset von le, hiszen az ember nem volt a közönség számára látható, hanem rafináltan elhelyezett tükrök és rések segítségével belülről tájékozódott ez a kiváló sakjátékos.
Ötvösként, költőként, íróként és építészként is tevékenykedett, a fentieket kiegészítve: a budai vár egyes részeit ő építette újjá, ő tervezte a Várszínházat, a pozsonyi várban vízvezetékrendszert épített ki, és a schönbrunni szökőkutak is az ő alkotásai. Emellett nyomdai szedőládát, nyomtatógépet a vakok oktatásához és gőzgépet is készített. 1772-ben írógépet készített Paradis Teréz, a vak bécsi zongoraművésznő részére, mozgatható betegágyat épített a himlőben megbetegedett Mária Teréziának. Szegényen halt meg, mert I. Ferenc megszüntette támogatását, valószínűleg jakobinus kapcsolatai miatt.
Mai vonatkozásaiból
- A német nyelvben ma a getürkt szóval a meghamisított dolgokat jelölik. Ennek egyik széles körben elterjedt magyarázata, hogy ez utalás lenne Kempelen Farkas „sakkozó” törökjére, az automata részét alkotó és a sakkfigurákat mozgató, törököt mintázó bábura.
- Kempelen Farkas életéről és munkásságáról Szalatnai Rezső írt nagyszerű történelmi regényt, „Kempelen a varázsló” címmel. A kötet újabb kiadása 2004-ben jelent meg a magyar könyvpiacon.
- 2007 áprilisában a budapesti Műcsarnokban kiállítást rendeztek munkásságáról, ahol a sakkozógép rekonstruált másolatát is bemutatták. (Wikipedia)
Címkék:
Életrajz,
Érdekességek,
Nevezetes személy
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)